Egy új építésű, jól szigetelt családi háznál ma már olyan alacsony lehet a fűtési energiaigény, hogy érdemes az egyszerűbb elektromos fűtési megoldásokat is számításba venni. De hogyan működik mindez a gyakorlatban?
Ebben az esettanulmányban egy 93 m²-es, alacsony energiaigényű családi ház fűtési rendszerét mutatjuk be, ahol a tulajdonosok Heatcom elektromos fűtőkábeles padlófűtést választottak.
Bemutatjuk, milyen szempontok alapján született meg a döntés, hogyan alakították ki a padlófűtést, milyen szerepet kapott a két inverteres klímaberendezés, és miért volt fontos a tulajdonosok számára az egyszerű, helyiségenként szabályozható és alacsony karbantartási igényű rendszer.
A célunk nem annak bemutatása, hogy az elektromos padlófűtés minden új építésű házban a legjobb megoldás. Ez egy valós projekt, amelyen keresztül megmutatjuk, milyen épületnél és milyen szempontok mellett lehet jó választás a fűtőkábeles padlófűtés.
A kiindulási helyzet: 93 m²-es, alacsony energiaigényű családi ház
Nóra és Norbi két gyermekükkel egy új építésű, 93 m²-es, passzívház-közeli energetikai paraméterekkel rendelkező családi ház megvalósításába kezdett.
A tervezés során nem kizárólag az volt a kérdés, hogy mivel lehet a házat kifűteni. Olyan rendszert szerettek volna, amely hosszú távon megbízható, egyszerűen szabályozható, és lehetőleg kevés karbantartást igényel.
Korábbi otthonaikban több alkalommal tapasztaltak kazán-, szivattyú- és vezérlési problémákat. Ezek a hibák jellemzően éppen a téli időszakban jelentkeztek, ezért az új háznál fontos szemponttá vált a fűtési rendszer egyszerűsége.
Olyan megoldást kerestek, amely:
- nem igényel rendszeres éves karbantartást,
- egyszerű felépítésű,
- hosszú élettartamra tervezhető,
- helyiségenként szabályozható,
- jól illeszkedik az épület alacsony energiaigényéhez,
- és később napelemes rendszerrel, illetve energiatárolóval is kombinálható.
Miért került szóba az elektromos fűtőkábeles padlófűtés?
A Heatcom megkeresésekor az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a fűtési rendszerben minél kevesebb olyan gépészeti elem legyen, amely rendszeres karbantartást vagy időszakos cserét igényel.
Az elektromos fűtőkábelnek nincs mozgó alkatrésze, a fűtési körök pedig egymástól függetlenül, helyiségenként szabályozhatók.
Ez lényegesen eltér egy központi gépészeti rendszer felépítésétől: nincs kazán, kompresszor, keringetőszivattyú vagy központi fűtési osztó-gyűjtő rendszer.
Fontos ugyanakkor, hogy ebből nem következik, hogy az elektromos padlófűtés minden háznál gazdaságosabb vagy jobb megoldás. A megfelelő fűtési rendszer kiválasztását mindig az épület hőigénye, mérete, használata és a tulajdonosok szempontjai alapján érdemes elvégezni.
Így készült a Heatcom elektromos padlófűtés
A ház teljes padlófűtését aljzatbetonba épített Heatcom elektromos fűtőkábelekkel alakították ki.
A fűtőkábelek kiosztását a helyiségek és a szükséges fűtési teljesítmény figyelembevételével tervezték meg, majd a kábeleket a megfelelő kiosztásban rögzítették az aljzaton. A telepítést követően készült el az esztrichréteg, amely körülveszi a fűtőkábelt.
A rendszer helyiségenként külön szabályozható termosztátokkal működik. Ennek köszönhetően nem szükséges minden helyiségben ugyanazt a hőmérsékletet tartani.
A projektben alkalmazott rendszerhez hasonló megoldásokról itt talál további műszaki információt:
Mit jelent a helyiségenkénti szabályozás?
A decentralizált szabályozás egyik gyakorlati előnye, hogy minden helyiség saját termosztátot kaphat.
Így például a nappali, a hálószobák és a fürdőszoba eltérő hőmérsékleten tartható, illetve az egyes helyiségek fűtése külön időprogram szerint is működtethető a választott termosztáttól függően.
Ez különösen jól illeszkedik egy alacsony energiaigényű házhoz, ahol már viszonylag kis fűtési teljesítménnyel is fenntartható a kívánt belső hőmérséklet.
Miért ezt a rendszert választotta a család?
A döntést nem egyetlen szempont határozta meg. A tulajdonosok számára az elektromos fűtőkábeles padlófűtés több tulajdonsága együtt volt vonzó:
- egyenletes padlófűtés,
- helyiségenkénti hőmérséklet-szabályozás,
- nincs központi fűtőberendezés,
- nincs szükség éves kazán- vagy hőszivattyú-karbantartásra,
- nincs keringetőszivattyú a fűtési rendszerben,
- csendes működés,
- egyszerű rendszerfelépítés,
- és az adott projektben kedvező beruházási költség.
A fűtőkábel az épület szerkezetének részeként, az aljzatban helyezkedik el, míg a szabályozást végző termosztátok szükség esetén külön cserélhetők.
A hűtést két inverteres klímaberendezés biztosítja
Az elektromos padlófűtés kizárólag a fűtést oldja meg, ezért az épület nyári hűtését külön kellett megtervezni.
Ebben a 93 m²-es házban két inverteres klímaberendezést telepítettek. Az egyik a nappali–konyha–étkező központi terében, a másik a hálószobákhoz közel kapott helyet.
A ház jó hőszigetelése és korszerű nyílászárói miatt a tulajdonosok ezt a megoldást választották a nyári komfort biztosítására.
Ennek van egy további előnye is: az inverteres klímaberendezések átmeneti időszakban szükség esetén fűtésre is használhatók, így a padlófűtés mellett egy második hőtermelő rendszer is rendelkezésre áll.
Gépészeti helyiség nélkül több hasznos tér maradt
A projekt egyik érdekes szempontja nem közvetlenül az energiafogyasztáshoz, hanem az épület alaprajzához kapcsolódott.
Az elektromos fűtőkábeles rendszerhez nincs szükség kazánra, beltéri hőszivattyús egységre, puffertartályra vagy a vizes padlófűtés központi gépészeti elemeire.
A tulajdonosok számítása szerint ezzel mintegy 5–7 m²-rel több hasznos terület maradt az épületben.
Az eredetileg gépészeti célra is szükséges területet így tárolóként és háztartási helyiségként tudják használni.
Egy 93 m²-es háznál 5–7 m² hasznos alapterület már nem elhanyagolható szempont, ezért ezt is figyelembe vették a különböző fűtési megoldások összehasonlításakor.
Napelem és energiatárolás: erre is felkészítették a házat
A tulajdonosok hosszabb távon napelemes rendszer és akkumulátoros energiatároló telepítését is tervezik.
Az elektromos padlófűtés ebből a szempontból egyszerűen integrálható az épület villamosenergia-rendszerébe, hiszen működéséhez közvetlenül villamos energiát használ.
A későbbi napelemes rendszerből származó saját termelés és az energiatárolás így a háztartás teljes villamosenergia-felhasználásának – ezen belül a fűtésnek és a klímaberendezések működésének – egy részét is fedezheti.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a napelem önmagában „ingyenessé” teszi a téli elektromos fűtést: a termelés és a fűtési energiaigény időbeli eltérése miatt az energetikai rendszert egészében kell vizsgálni.
Mennyibe került az elektromos padlófűtés ebben a 93 m²-es házban?
Az esettanulmány egyik legérdekesebb része a tényleges projektköltség.
A rendelkezésünkre álló projektadatok alapján a fűtési rendszer kialakításának költsége a következőképpen alakult:
| Tétel | Költség (bruttó) |
| Fűtőkábel + termosztátok | 700.000 Ft |
| Telepítés | 300. 000 Ft* |
| Extra áramigény | 180.000 Ft |
| Összesen | 1.180.000 Ft |
* A telepítési díjak régiónként és kivitelezőnként eltérhetnek. A táblázat az adott projekt adatai, illetve az ügyféltől kapott információk alapján készült, ezért nem tekinthető általános árajánlatnak.
A 93 m²-es háznál ez megközelítőleg 12 700 Ft/m² beruházási költséget jelentett a fenti tételekkel számolva.
Ez az összeg szintén nem használható általános négyzetméterárként: egy másik épületnél a szükséges teljesítmény, a fűtött alapterület, a termosztátok száma, a villamos hálózat és a kivitelezési körülmények eltérő költséget eredményezhetnek.
Mit mutat meg ez az esettanulmány?
Ez a projekt jól példázza, hogy egy alacsony energiaigényű, megfelelően szigetelt, 93 m²-es új családi háznál az elektromos fűtőkábeles padlófűtés reális alternatíva lehet.
Ebben az esetben a tulajdonosok számára nem kizárólag az energiafogyasztás volt a döntő. Fontos volt az alacsony beruházási igény, az egyszerű rendszerfelépítés, a helyiségenkénti szabályozás, a kevés karbantartás és az is, hogy ne kelljen jelentős helyet fenntartani a központi fűtési gépészet számára.
Más épületnél azonban más eredmény születhet. Nagyobb alapterület, magasabb hőigény vagy eltérő használati szokások esetén például egy hőszivattyús rendszer gazdasági előnye nagyobb lehet.
Ezért az elektromos padlófűtést nem általános receptként, hanem az épület adottságaihoz illeszkedő egyik lehetséges fűtési rendszerként érdemes vizsgálni.
Elektromos padlófűtés vagy hőszivattyú?
Ha új építésű ház fűtési rendszeréről dönt, érdemes nemcsak a beruházási árat vagy a várható fogyasztást külön-külön vizsgálni.
A ház alapterülete, hőigénye, a H tarifa lehetősége, a használati melegvíz és hűtés megoldása, valamint a rendszer hosszú távú karbantartási és javítási igénye egyaránt befolyásolja a döntést.
Elektromos padlófűtés vagy hőszivattyú? Melyik éri meg egy új építésű házban?
Szeretné tudni, hogy az Ön házában jó választás-e?
Az elektromos padlófűtés méretezését mindig az adott épület alapján érdemes elvégezni. A szükséges teljesítményt többek között az épület hőigénye, az alapterület, a burkolatok és a fűthető padlófelület határozza meg.
Ha megadja a tervezett épület legfontosabb adatait, segítünk meghatározni a szükséges teljesítményt és a várható beruházási költséget.
Ha az épület adottságai alapján nem tartjuk jó választásnak az elektromos padlófűtést, azt is jelezzük.





